Nagy kedvelője vagyok a smaragdtujáknak, annak ellenére, hogy napjainkban divat azt hangsúlyozni, hogy mennyire unalmasak a kertben a tujasorok. Szerencsére a kerttulajdonos körében töretlen a népszerűségük, és ez nem véletlen. A smaragdtuja sötétzöld színével és szabályos formájával, amit nyírás nélkül is megtart, valóban szép dísze a kertnek.

Ha szakítani akarunk a szokással, hogy tujasort telepítünk a kertbe, ültethetjük szoliternek, vagy hármas csoportban, akár kerti térelválasztónak is. Telepíthetjük örökzöldek közé, a kert szélén pedig szép keretet ad, jó háttér a többi cserjének, örökzöldnek és virágnak.

Ha új kert kialakításánál a Thuja occidentalis Smaragd mellett döntünk, vagy szeretnénk, hogy a már meglévő példányaink szépek, egészségesek legyenek, néhány dolgot érdemes róluk tudni. Ez a növény nálunk nem honos, a túl forró és száraz nyarainkat, a hideg teleket megsínyli. A csapadékos, párás környezetet szereti, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. A legnagyobb nyári melegben, az esti órákban a lombját is finoman permetezhetjük nem túl hideg vízzel.

Szakemberek segítségével a rendszeres növényvédelemről is gondoskodnunk kell a tuját megtámadó gombás betegség és a pajzstetű ellen. A permetezéseket érdemes kertészre bízunk, ha nincs megfelelő permezető készülékünk, és nem vagyunk naprakészek a kártevők elleni védelem ismeretében.

Ültetéskor tegyünk úgynevezett „savanyú földet” az ültetőgödörbe, és tápanyag utánpótlás mellett időnként savanyítsuk tőzeggel is a talaját. Kertészeti árudákban mindig tartanak ilyen savanyú földet, valamint tőzeget. A már beültetett növényeket is kaphatna időnként ezekből. Ilyenkor szórjuk a tő köré, gereblyézzük be, majd alaposan locsoljuk meg. A tőzeg sok vizet magába szív, ezért egy-két hétig intenzívebben kell a tujákat öntözni.

A smagdtuja gondozását kora tavasszal kezdjük el. Ilyenkor a növény belső ágain barnás, elszáradt leveleket találunk. Ez természetes folyamat, hiszen az örökzöldek is cserélik lombjukat, csak nem egyszerre, és sokkal lassabban, mint a lombhullatók. Ezeket az elszáradt részeket kézzel óvatosan el lehet távolítani, meg kell tőlük szabadítani a növényt, hogy gyorsabban induljon fejlődésnek. Nagyobb példányoknál csak ott tudjuk ezt megtenni, ahol még elérjük, de a tuja csúcsa felé már amúgy is kevesebb a leszáradt növényrész. Ilyenkor érdemes az első tavaszi növényvédelemről is gondoskodni, vagyis az első permetezésről.

Ha száraz a tavasz, az öntözést is meg kell kezdeni A legjobb, ha a fák tövére öntünk vizet. Tavasszal gondoskodjunk a tápanyag utánpótlásról. Akár műtrágyát, akár szerves trágyát használunk, dolgozzuk bele a tuja körül a talajba, anélkül, hogy megsértenénk a növényt. Ezekről az örökzöldekről érdemes tudni, hogy gyökereik nem mélyek, így vigyázni kell, mit ültetünk melléjük és milyen mélyen.

Megfelelő víz és tápanyag biztosítása mellett pár éven belül 2-3 méter magasra nőnek, kifejlett korukra 4-5 méteresek is lehetnek.

(Szerzői jog: Szöveg: Sz. Banadics Éva; Kép: Irimiás László)