Aki nyáron kellemes, árnyékos kertet szeretne, télen pedig finom csemegét, az ültessen diófát. Szélesen elterülő lombsátra páratlan, mert a legnagyobb forróságban is véd az égető napsugarak ellen. Helye van a pihenőkertekben, hiszen lombja alatt pihenő, beszélgető helyeket lehet kialakítani. Enyhe, friss illata kellemes, színe üdezöld.
Ezt a fát tavasszal ültessük, mert fagyérzékeny. Számoljunk azzal is, hogy hatalmasra nő, és hosszú életű, ezért megfelelő távolságra, legalább 5-8 méterre tegyük épülettől, más fától.
Amikor diófánk növekedésnek indul, gondosan meg kell terveznünk, hogy melyik ágától szabadítjuk meg, hogy szép formájú legyen. Ha túl sűrű, vagy hagyjuk kedve szerint nőni, a földig is lehajlanak ágai a levelek és a termés súlya alatt. Télen lehet alakítani, és kora ősszel ritkítani.
A diófát is permetezni kell a gyümölcsfákkal együtt, mert számos betegség támadhatja meg. A szakszerű növényvédelmet érdemes szakemberre bíznunk.
Tavasszal hozza barkáit, amelyek mennyiségéből következtethetünk a termés mennyiségére. A barkákat és a levelet külön kell gyűjteni a többi zöld hulladéktól, mert más növény számára káros, ezért komposztálásra nem alkalmas.
A dió ősztől tavaszig a táplálkozás fontos része. Értékes ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Telítetlen zsírsavban gazdag. A többi gyümölcshöz képest magasabb a fehérjetartalma, valamint gazdag energiaforrás. Aki nem érzékeny rá és nincsenek emésztőszervi problémái, gyakran fogyaszthatja.